Árkalkuláció, avagy cselezd ki a vészhelyzetet: bevételek, tartalék
2. rész:
Cikkünk előző részében megismerkedtünk a költségek összesítésének és kategorizálásának fontosságával, most pedig elemezzük azt, hogy mire van még szükség az áraink megfelelő kalkulásához. Ha az első résszel szeretnéd kezdeni, ITT éred el.
Tartalék képzése
Hogyan érdemes a bevételeinket a kiadásainkhoz igazítanunk? A gazdasági szakemberek azt mondják, hogy az a minimum, hogy 5 hónapra elegendő megtakarításunk legyen. Ezt a mostani helyzet tökéletesen szemlélteti, de ezen túl számolni kell azzal is, ha szabadságra megyünk akár egy utazás miatt vagy valamilyen egészségügyi okból hetekig, akár hónapokig nem tudunk dolgozni, nincs bevételünk. Ezt a tartalékot a legtöbb esetben apróbb részletekben tudjuk félretenni, de érdemes úgy számolni, hogy nagyjából 1-1,5 év alatt ezt a tartalékot létre tudjuk hozni.
Amikor tehát azt szeretnénk megtervezni, hogy mekkora bevételre kell szert tennünk, akkor az előzőekben kiszámolt összes kiadásunkat szorozzuk meg 1,3 - mal, így egy év alatt már közel 4 hónapnyi megtakarításunk lesz és nem egész 1,5 év alatt meg is lesz az 5 hónapnyi tartalékunk.
Óradíj
Van tehát egy összegünk, amit havonta szeretnénk bevételként elérni, ebből kell megfoghatóan kiszámolnunk azt, hogy ehhez milyen óradíjra és milyen árakra van szükségünk a munkánk elvégzésekor. Határozzuk meg, hogy egy nap hány órát szeretnénk dolgozni (például 8 óra) és egy héten hány napot szeretnénk munkával tölteni (például 5 nap), ez egy hónapban 20 munkanap x 8 munkaóra. Ennek eredményeképpen megkapjuk, hogy 160 munkaóránk van egy hónapban. Ebből érdemes 20%-ot levonnunk, hiszen a mi szakmánkban mindenkinek ismerős a helyzet, amikor a vendég nem jön el vagy egyszerűen nincs reggeltől estig tele a naptárunk, a vendégek között van néha 15-30 perc szünet, tehát nagyjából 128 hasznosan, bevételt termelő munkaórával számolhatunk egy hónapban.
Ha a havonta szükséges bevételt elosztjuk a 128 munkaórával, akkor megkapjuk azt az óradíjat, amit meg kell keressünk és amit arányosítanunk kell a szolgáltatásainkkal.
Árak kalkulációja
Vegyük sorra a szolgáltatásainkat, hogy melyik mennyi időt vesz igénybe és soroljuk be őket általunk egyszerűen kezelhető kategóriákba: 30 perc, 60 perc, 90 perc, 120 perc...így könnyen ki tudjuk számolni, hogy egy 1 órás szolgáltatásért az óradíjnak kiszámolt összeget, a 90 perces szolgáltatásért ennek 1,5-szeresét, a 2 órás szolgáltatásért a 2-szeresét célszerű elkérnünk.
Konkurencia vizsgálata
Sokszor emlegetik a szakemberek a konkurencia vizsgálatát. Ez valóban fontos, de csak egy esetben: ha magasabb az ár, mint mit mi kalkuláltunk magunknak. Ne felejtsük el, hogy a fenti kalkuláció alapja az volt, hogy mennyi bevétel szükséges ahhoz, hogy az összes kiadásunkat fedezni tudjuk. Hiába vizsgáljuk meg a konkurencia alacsonyabb árait, ha csökkentjük az árainkat, akkor ahhoz, hogy fedezzük a költségeiket, növelnünk kell a munkaidőnket, csakis így juthatunk ugyanahhoz az összbevételhez.
Ha azonban csak az árakra koncentrálunk és csökkentjük azt, hamar beleeshetünk abba a csapdába, hogy kevesebb bevételt szerzünk, mint a mi a kiadásunk, vagyis nem éri meg dolgoznunk. Ha ezt a módszert követjük, azzal gyakorlatilag pénzbe kerül nekünk az, hogy dolgozzunk, márpedig senki sem szeretne a munkaadójának pénzt adni azért, hogy dolgozhasson, ugye? Itt is ez a helyzet, a mérleg nyelvét mindig úgy kell tartsuk, hogy pozitív legyen, tehát a bevételünk magasabb legyen, mint a kiadásaink.
Próbáljuk tehát okosan, felelősen gondolkozni és tervezzük újra az életünk ezen területét is, hogyha ilyen helyzettel reményeink szerint nem is kell újra találkoznunk, de a következő nyaralásunknál már nyugodt szívvel pihenhessünk. 2-3 hét pihenés sokkal jobb valóban kikapcsolódással tölteni, ha már előre feltöltöttük a tartalékokat, előre gondoskodtunk a fedezetről.
Cikk szerzője: Darabos Évi